2013. május 27., hétfő

Only got 500 HUF in my pocket. Literally


Why Mother of Nature, WHY?! 
Annyival szebb volt az élet és kellemesebb a hangulat, míg sütött a nap és izzadtak az emberek. Miért kellett újra visszasüllyednünk a zord és hideg nihilbe? Itt ülök a szobámban, farmernadrágban, 3 pulcsiban, fluffy boots-ban és még ennek ellenére is mindjárt fagyhalál áldozata leszek! Tény, hogy itt a hegyen mindig 3 fokkal hidegebb az idő, de ezt azért kikérem magamnak május 27.-e!
Időjárás szedd már össze magad, a jó isten áldjon meg.
-So what do we want?!
- A TEMPERATURE WHEN WE CAN WEAR THIS:






Felső – Intimissimi
Ing – 
Stradivarius
Sort – New Yorker
Cipő – Ázsia
Hajpánt – 
Claire’s



Fotó: Sztanó Alma


Merci

2013. május 26., vasárnap

Have you everr

1. Ha bőgted már el magad próbafülkében, a metrón vagy az utcán egy förtelmesen szar nap után úgy, hogy nem érdekelt néznek-e,

2. Ha sminkelted már ki magad suttyomban és pánikszerűen a dm-ben,

3. Ha gondolkoztál már fél órát egy 1 mondatos válasz SMS-en,

4. Ha cipeltél már a kelleténél több ruhát és cuccot magaddal a táskádban – just in case -

5. Ha indultál már rossz irányba, mert annyira belemerültél a zenehallgatásba, 

6. Ha jártad már be Pest majdnem összes H&M üzletét azért az egy ruhadarabért, amiben már annyira elképzelted magad egy szituációban,

7. Ha felzabáltál már mindent, ami mozdítható majd bűntudatosan álltál neki futni, felüléseket végezni és liter számra inni a vizet,

8. Ha töltöttél már teljes napokat azzal, hogy kielemezz minden egyes szót, ami előzőleg egy beszélgetés alatt mondtak neked

9. Ha a kelleténél többször helyezed előtérbe mások boldogságát a sajátodénál, 

10. És ha ezeket elolvasva egy picit magadra ismertél és visszaemlékeztél ezekre a helyzetekre, akkor:

Nőnemű homo sapiens sapiens vagy és/vagy teljesen hülye esetleg u were maybe in love when this shit happened.

Magától értetődő csodálatos konklúziókat olvashattunk Czanka Mercédesztől. :D
If you don't understand what was this, don't worry. Me either.

Merci

2013. május 23., csütörtök

Who's that retarded on the bridge?

Túl az első vizsgámon – ebből kifolyólag az első mini agyvérzésen, az első Újpestre vezetésemen, és az év első hajvágásán (gyakrabban kéne fodrászhoz járnom, tudom) most van egy rövid tanulás előtti szusszanásnyi időm hódolni hőn szeretett hobbimnak.
Apropó vizsgák.. Tavaly ilyenkor az érettségi felkészülés alatt még nem gondoltam volna, hogy ez a mondat elhagyja a számat, hovatovább leütődik klaviatúrámmal, hogy végérvényesen az interneten ragadjon, de aaaannyival egyszerűbb volt még akkor az életünk! Aztamindenit. Hát nem véletlenül nehéz a felnőtté válás, na de ennek is van bőven pozitív velejárója. Ezek közül pedig mind tudjuk, első és legfontosabb, hogy akkor és ott veszel fagyit, amikor és ahol akarsz. Nem, de tényleg. Think about it.
Most pedig jöjjenek a képek! Yeaay :)










Ruha – H&M
Cipő – 
Ázsia
Táska – Pull and Bear
Karkötők – Stradivarius
Kalap, bokalánc – 
SIX


Fotó: Sztanó Alma

Merci

2013. május 20., hétfő

Recent addiction

I can’t study for exams, 'cause there are too many good music i have to listen urgently.
Mondottam volt egy héttel ezelőtt, and i’m feel the same way.
Közbe jött még egy Great Gatsby nézés, így a lista bővült még jó pár zeneszámmal.. Lévén, hogy a könyvet nem olvastam (tervbe van véve egy ideje, csak azok a fránya tételek ne lennének) elvárásoktól mentesen ültem be a filmre, és magam is meglepődve tapasztalom, hogy még mindig ezen jár az eszem. Ehhez persze hozzájárult a gyönyörű látvány világ, nememből fakadó egyértelmű rajongásom a szerelmi történetekért és a fantasztikus zenei aláfestés melynek a fele Lana Del Rey Young and Beautiful számából állt, különböző átdolgozásokban. A lyrics felszínességétől eltekintve igazán szép számról van szó, amibe szintén nememből kifolyólag belezúgtam, és ami egy ilyen kétségbe esett love story-hoz még passzol is. A lányok bugyija meg persze a földet verdesi a Leo által megszemélyesített, állítólag még a mai világban is elő ferdülő hős szerelmes hímtől. A krónikus nyálcsorgatást megelőzendő azt ajánlom, vigyetek magatokkal 145 (!!) percre elegendő élelmet, hajókötelet, amivel némileg sikerül elfojtani a táncra perdülés ingerét, és egy csomag zsepit a fináléhoz. 






És a többiek..













Merci

2013. május 19., vasárnap

On bad hair days, we wear hats.

Elérkezettnek látom az időt, hogy megkezdjem a három részes outfit/személyiség váltogatós képsorozat feltöltését. És az időt, mikor tanulás címszó alatt kimegyek a kertbe, hogy a trambulinban ülve, bambán merengve az izopropil-mirisztát, szkvalán és az élet bőrre gyakorolt hatásain, lassan de annál biztosabban, eperrel a számban hőgutát kapjak. Igen, ezt fogom tenni.
Let’s get started!






Póló – Pull & Bear
Szoknya – 
Zara kids (shhh)
Öv – Stradivarius
Cipő – H&M
Kalap, bokalánc – 
SIX


Fotó: Sztanó Alma

Merci

2013. május 15., szerda

The last weekend..


Vizsgák előtti utolsó hétvégém igen mozgalmasan alakult. Tökéletes példa erre a szombati nap, melyet valamilyen oknál fogva családommal töltöttem. Félreértés ne essék, igen közel állnak szívemhez, de mivel minden napot velük töltök, lévén, hogy még itthon lakom, hétvégente általában máshogy alakítom életem. Kezdődött az egész egy Tezenizes haul-al (azon különleges képességgel rendelkező emberek közé tartozom, akik mindig akkor járnak arra, mikor akció van és/vagy állandóan akció van) ahol 1500 Ft volt egy melltartó. Mi történik ilyenkor az ember lányával? Végig gondolja szüksége van-e melltartóra. NEM. Ha 1500, akkor 1500, a hülyének is megéri, muszáj venni, lehetőleg azon nyomban. Lehetőleg hármat egyszerre.
 De elég a semmitmondó cseverészésből, beszéljenek az először outfit post-nak induló, majd gyerekes őrjöngésbe átcsapó képsorok. 
Éljenek a játszóterek!








Igen, egész nap zenét hallgattam. Bele vagyok szerelmesedve a számaiba, olyan ez most nekem mint a levegő vétel..

Merci

2013. május 9., csütörtök

Like a dude, with a little twist

Egy kis sufni tuning outfit post következik, még a kora reggeli órákból!
A tűző napnak és a sietségnek hála, ez a bejegyzés nem fog a „leghosszabb, legtartalmasabb, leg érdekfeszítőbb lét konzekvens, és hmm i should read it again” cikk címre pályázni, but amm.. Enjoy! ;)




Póló – Tally Weijl
Ing – 
Pull and Bear
Farmer – Bershka
Cipő – Buffalo London
Bokalánc – 
SIX
Szemüveg – No name

Skacok, én nem tudom mi van ezzel a fényképező géppel, de valahogy sose sikerül bele néznem… Dolgozom az ügy pszichés hátterén!

Merci

2013. május 6., hétfő

Love and other disasters

Nem tartom magam a téma szakértőjének, és úgy szól a fáma, hogy amit nem láttál, nem hallottál, nem éreztél és nem próbáltál (Havannmégavilágon) arról nem kezdesz filozofálni. Esetemben most nem is a tapasztalat hiányáról van szó, sokkal inkább annak csekélységéről.
Ha valamit megtanulhattunk kisebb fajta korunkban a Disney mesékből, az az, hogy a herceg fehér lovon/hajón/jaguáron mindig minden körülmények között eljön érted, általában még 20 éves korod alatt és akkor majd minden jó lesz. Persze, néha ezért áldozatokat kell hoznod: lábat növeszteni, sötét erőkkel szövetkezni, férfinak állni (oké, oké, Mulán nem a szerelemre hajtott) vagy több évre kómába zuhanni és nem öregedni. Igen, ez a része nagyon fontos! A lényeg, hogy Pocahontason kívül egyik csajnak sem volt több férfi az életében, szerelem volt első látásra, nem állította őket választás elé az élet, legalábbis videó kazettánk szalagjának lejárási pontjáig nem. 


Ez az első szerelem örökre megmarad dolog már régen sem működött (sajnos) a lángolás óhatatlanul tovaszáll, valami megmagyarázhatatlanul bosszantó oknál fogva, miszerint szervezetünkből másfél-két év után elpárolog a fenil-etilamin, ismertebb nevén az a bizonyos lila köd. Ekkor dől el a kapcsolat sorsa, ugyanis ezen a ponton derül ki, hogy párunk idegesítő szokásait eztán is „szeretjük” (elviseljük) vagy falat bontunk tőle. Ha vagyunk olyan szerencsések, hogy mi is és párunk is az előbbi opciónál köt ki, akkor szerelmünkből egy nagyon erős és szoros szeretet kovácsolódik, amin ugyan továbbra is dolgozni kell, de ez a stabil egymáshoz tartozás érzése sok mindenen átsegíti az embert.
Ha viszont legalább az egyik fél az utóbbi állapotba kerül, akkor az már veszett fejsze, létrejön benne egy olyan fajta hiányérzet, amit azon a kapcsolaton belül már nem lehet orvosolni. Szerintem.
Mindenkinek van egy olyan ismerőse, aki erre most azonnal rávágja: dehogyis, mert az unokatestvére nővérének a lánya 16 évesen beleszeretett a mostani férjébe, és az óta is happy ever ending. IGEN Én is hallottam ilyet. Jó nekik. Személy szerint ezt sajnos már nem tudom elképzelni félrelépés nélkül, de tegyük fel, hogy vannak még csodák, no meg szerencsés emberek.

Mostanában sokat gondolkozom azon, mit is jelent szeretni, hogyan mutatjuk ki és mit várunk cserébe. És ezen a téren (is) hatalmas fekete lyuk tátong a generációk között. Én magamat őszinte embernek tartom, olyannak, aki szeret szeretni és ezt szereti is az emberek tudtára adni. Nem dobálózom a „szeretlek”-el és nem csókolózom akárkivel. Ugyanakkor igen, tisztában vagyok vele, hogy egy csóknak sincs akkora jelentősége, mint annak idején.


 Hányan smárolnak át részegen egy görbe estét valakivel, akire épp rázuhantak ittas állapotban? Sokan. Nem azt mondom, hogy általánosítok, tudom, hogy sokan gondolkodnak úgy, mint én, (és ettől még nem érzem magam frigid libának) és sokan gondolkodnak úgy, hogy a csókolózás izgalmas és kellemes, miért ne tenném meg, ha alkalmam nyílik rá? Ezzel csak arra próbálok rávilágítani, hogy már az én korosztályomban bőven akad ember, aki ezt az egészet sokkal lazábban veszi, nem hogy a két évvel fiatalabbak között. És erre egy nagyon kedves fiú barátom hívta fel a figyelmemet. Hiába csak két évről beszélünk, a 17 évesek zömének a szeretlek már sokkal kisebb jelentőséggel bír, mint anno nálunk ennyi idősen. És ez szomorú. Persze itt is tisztelet a kivételnek! (Jajj érzem én, hogy ingoványos talajra léptem, ezért időről időre szeretném leszögezni, hogy ez még mindig csak a tapasztalataimon alapuló szélfútta gondolat morzsák nyögve nyelős összesöprögetése.)
Meglátásom szerint 3 csoportot különíthetünk el az érzelem kinyilvánítás területén:

1. Az inkompetens
Fingja nincs róla, hogy ennek valahol valamikor egy messzi-messzi galaxisban jelentése volt, dobálózik vele fűnek, fának, ezért körülbelül annyi jelentősége lesz mondanivalójának (valószínűleg magának az embernek is) mint egy darab faágnak az út mentén.

2. Az esszenciális
Tudja használni, mert az élet sajnos, vagy szerencsére még nem adott neki elég pofont ahhoz, hogy 0-24-ben védekező állásba helyezkedjen. Vagy csak mindig jól alakulnak a dolgai.. Tartsd meg ezt a jó szokásod!

3. A megfontolt
Na ő már koppant, zuhant és súrolta orcával lefelé a murvát olyan mennyiségben, hogy tán még akkor sem meri kiadni magát, mikor bukósisakban és védőfelszerelésben terelgetik be egy rózsaszín pónilovakkal övezett vattacukor mezőre. Mind tudjuk ennek mi az oka. A lovak nagyot tudnak rúgni ha a seggüknél matatsz!

Jelenlegi agyammal mely épp a fürdőszoba kövén gubbasztó testemben forgatja fogaskerekeit, valahogy így vélekedem a szeretet kinyilvánításáról. Már most kíváncsi vagyok, hogy fél éven belül újraolvasva hány ponttal fogok heves fejrázások közepette ellent mondani.. Ha kiskoromban lett volna erről bármi fogalmam és véleményem, amit le tudtam volna írni, most azt is érdeklődve olvasnám. De akkor abban a boldog tudatlanságban leledzettünk, mikor nem sejtettük, hogy életünk során mennyi random emberrel találkozunk még, akikhez majd valamilyen „degenerált” módon rettenetesen fogunk ragaszkodni, legyen szó barátról, csapattársról, szerelemről.


Már megint kicsivel több témát próbáltam feldolgozni, mint azt egy bejegyzésen belül, ily kései órán illik.
Folytatása következik..

Merci